Március 25.

Zsombiról és a családról:

Zsombiék itthon tölthették a múlt hétvégét, csütörtökön jöttek haza, és tegnap utaztak vissza Miskolcra. Szerdán derült ki, hogy elengedik őket erre a néhány napra. Jó volt így, mert még egyszer elbúcsúzhattunk, lejátszhattunk néhány Bang-partyt, nevethettünk, beszélgethettünk. Zsombika még gyorsan rendelt Anyától és Nagyitól néhány kedvenc ételt, pl. tiramisut, diótortát, rántott husit.

Őszintén írom, hogy mindenkinek nehéz egy kicsit a szíve. Ott lapul valami bizonytalanság, hogy mi minden fog történni a következő másfél hónapban?

Zsombi kicsit szorongva ment el, de ez érthető is. A pakolást nem igazán sürgette, sőt inkább késleltette. (Többször is elhangzottak ehhez hasonló mondatok: „Jól van, Anya, ráér bepakolni a játékokat ezután a mese után is!”) Tegnap este beszéltünk vele telefonon, felvetette, hogy telefonon keresztül is bangezhetnénk, méghozzá úgy, hogy neki is osztunk lapokat, beolvassuk a telefonba azokat, ő pedig mindig mondja, hogy mit rakjunk helyette. Ez olyan „zsombis” megoldás!

A kezelésről:

Még most is tart a dekontamináció, tehát továbbra is antibiotikumot és gombaellenes szereket kap. Csütörtökön fog beköltözni a steril boxba, pénteken pedig megkapja az első adag kemot. Péntekhez egy hétre kapja vissza az őssejteket, utána kb két hét múlva derül ki, hogy azok megtapadtak-e. Az az időszak lesz a legnehezebb fizikailag és lelkileg is. A sejtszáma nullához közeli lesz, ezért gyengeség, külső, ill. belső vérzések jelentkezhetnek. A fertőzésveszély is ekkor lesz a legnagyobb.

Apa holnap felutazik, hogy még egyszer találkozhasson vele a boxba költözés előtt. Utána már csak beöltözve mehet be hozzá. Anya, amikor csak tud, vele lesz majd, de csütörtöktől ő is csak steril felszerelésben.

Továbbra is kérjük, mindenki gondoljon rá, imádkozzon érte ebben a különösen nehéz időszakban!

Panni