2014. január 17., péntek

Január 17.

Zsombor kemósorozat utolsó harmadába ért. A múlt héten kapott kezelésével még 3x3 hét van hátra a transzplantációig. Most megint erősödős hét van, ami egyelőre jól megy: tegnap egész jó volt az étvágya. Amikor ma hazaértem, napszemüvegbe, sapkába, sálba beöltözve várt, úgy hülyéskedett. Tehát a kedve most is jó.

Az ünnepek viszonylag rég elteltek, de elmaradt, hogy erről korábban írjunk, hát most pótolom. Az adventi készülődést végig nagyon élvezte, mindegyik osztálytársának sütött és küldött mézeskalácsot. Karácsony előtt néhány nappal hazaérkezett mindenki külföldről és más városokból (csak Marci maradt a szemináriumban, ahogy ilyenkor lenni szokott). Zsombi épp kezelés utáni héten volt, akkor csökkent le a sejtszáma, ezért nem nagyon voltak látogatóink. Az ünnep kapcsán sokan (pontosabban… még többen J) gondoltak rá, az osztályától is kapott ajándékot, amit Vali néni, az osztályfőnöke el is hozott hozzánk 24-e délután. Egy percre találkoztak az ajtóban. Meg volt illetődve egy kicsit, de nagyon örült a találkozásnak és persze az ajándékoknak is. Írt egy levelet az osztálytársainak, amiben megköszönte, hogy gondoltak rá. Ebben szépen elmagyarázta a többieknek, hogy ha tavasszal túl lesz egy nagyon hosszú, utolsó kezelésen (= a transzplantáción), a nyáron megerősödik és szeptembertől megy az iskolába. Ennyi a történet, nincs kérdés vagy más opció. Meggyógyul. Pont.     

Mi, nagyobbak –egymástól teljesen függetlenül- nem ígérkeztünk el sehova Szilveszterre, számoltunk azzal, hogy esetleg itthon legyünk akkor is. Vicces volt, ahogy egymást kérdezgettük: „Hé, te hol leszel Szilveszterkor? Mert ha mindenki itthon marad, akkor én is.” Végülis az új „főnökünk”, Zsombor elé tártuk a kérdést és arra szavazott, hogy bulizzunk együtt. Így kezdődött 2014 egy Káplár-bulival. A család új kedvenc társasjátéka a karácsonyra kapott Bang!, azóta lényegében folyamatosan terítéken van. Bár most, hogy egyre kevesebben vagyunk itthon, már kevésbé.

Gréti

2013. december 13., péntek

December 13.

"Átlagos" hétköznapok vannak. Vasárnap lesz két hete, hogy a legutóbbi kemót kapta Zsombi, lecsökkent a sejtszáma, majd kapott sejtemelőt, aminek hatására megint normalizálódott. Most még vérszegény, de ez nem jelentett akadályt, hogy elmenjünk a karácsonyi vásárba, amire már a hét eleje óta készült. Külön kívánsága volt, hogy este menjünk, amikor láthatja a kivilágított főteret is. Forró csoki, kenyérlángos, kiadós séta; nagyon jól érezte magát és egyáltalán nem fáradt el, azt mondta. Halad a gobelinezés, a maci már majdnem kész. December 1-je óta járnak az angyalkák, minden reggel izgatottan várja, hogy mit tettek le az éjjel (általában levelet és valamilyen édességet). Anyával itthon angyalkákat gyártanak tojástartóból és nikecelgolyókból. Eleinte még segítséget kért, de most már egyedül csinálja az egészet, a szemet, szájat is egyedül rajzolja.

Gréti

2013. november 27., szerda

November 27.

Zsombi és Anyu ma jöttek haza Miskolcról. Hétfőn utaztak fel, aznap tudtuk meg, hogy három napot kell a kórházban tölteniük. Az első két nap történt meg az őssejtgyűjtés, utána pedig kötelező volt 24 órán keresztül benn lenniük a véralvadásgátló kezelés miatt (ugyanis vérzésre hajlamosít minden ilyen kezelés, ezért feküdni, pihenni kell, nehogy megüsse magát és emiatt akár külső, akár belső vérzései legyenek).  Szerencsére minden rendben ment. Nagyon jó hír, hogy sikerült elegendő őssejtet kinyerni, ezért a transzplantáció előtt többet már nem kell Miskolcra utazniuk!!! Köszönjük az imákat, a sok-sok rá(nk) gondolást!

Anyu megfigyelése szerint sokat javult a járása, ez valószínűleg az erőnlétével függ össze. Az utóbbi időben többet evett, mint korábban. A múlt héten a műtét előtt, ill. ezen a héten a gyűjtés megkezdése előtt valamennyi vörösvértestet és vérlemezkét is kapott, ez is elősegítette a javulást.

A kedve is jobb volt a kórházban, mint az előző héten, sokat pihent, kézi munkázott. Hihetetlen, de Zsombi gobelinezik! És gyönyörűen! Nem is hittük volna, hogy ilyen kitartó lesz. Az osztályon, ahol feküdt, híre ment, volt olyan nővér, aki külön emiatt kereste meg Zsombit és azt mondta: „ El sem hiszem, ha nem a saját szememmel látom!”.  Ha minden jól megy, jövő héten el fogjuk vinni a keretezőhöz az első képét, egy kismackót. A következő egy „nagy fogú” cápa lesz, együtt kerestük ki az interneten és rendeltük meg.  

Holnap folytatódik a kemoterápia itt, Debrecenben. Várhatóan csütörtöktől vasárnapig fog tartani, a következő két hét pedig szokás szerint szünet lesz. 


Panni

2013. november 22., péntek

A műtét után

A műtéten alapvetően minden rendben ment, hála Istennek. A port bennmaradt, ami hosszú távon mindenképpen jó. Miután kitolták, érzékeny volt neki a seb, bele-belenyilalt a fájdalom (ez normális, a port beültetésekor is hasonló volt), és be is vérzett egy kicsit. Nyilván emiatt bágyadt, rossz kedvű volt egy ideig. Azonban hihetetlen erővel és türelemmel viselte ezt az egészet. Pár órával a műtét után egyre jobban lett. Kész rendelést adott le másnapra nekünk, mondta, hogy kürtőskalácsot kér (minden pénteken szokott egy bácsi az iskola előtt árulni, amit nagyon szeret), minden fajtából, ráadásul kettőt is. Éppen most beszéltünk vele. Mostanra szinte teljesen feloldódott, jó kedve van. Sokat viccelődik, azt mondta, hogy olyan, mintha két csápja lenne, ami a vállából jön ki.
Már nagyon várjuk, hogy holnap hazajöjjön és együtt legyünk ismét. Tegnap, mikor beszéltünk mondta, hogy nagyon hiányzunk neki. Ritkán fejezi ki ennyire egyértelműen, hogy mit érez, nekem ez nagyon sokat jelent. Összességében tehát jól sikerült a beavatkozás. Köszönjük, az ő nevében is, a gondolatokat és az imákat.

Marci

November 22. délután

Pár perce beszéltem anyával, most van Zsombi a műtőben. Nagyon izgult; reméljük, minden rendben lesz!

Gréti

2013. november 21., csütörtök

November 21.

Zsombi és Anyu ma utaztak el Miskolcra őssejtgyűjtésre, és ha minden igaz, szombaton jönnek haza.  A jelenlegi procedúra sikerességétől függ (sikerül-e elegendő őssejtet kinyerni), hogy a transzplantáció előtt szükség lesz-e még hasonló beavatkozásra. Ma vérvétel volt és egy ultrahang vizsgálat, ezek a holnapi műtéthez szükségesek.  A holnapi nap nehéz lesz, délelőtt  egy újabb centrális kanült fog kapni a már beültetett portja mellé. Ezen keresztül fogják kinyerni a sejteket a keringésből. (Olyan faktorokat kap, amelyek hatására az őssejtek kiáramlanak a csontvelőből, ekkor van lehetőség azok kinyerésére. A jövő hét elején ezért még egyszer vissza kell majd utazniuk Miskolcra.)  Az is elképzelhető, hogy a portot el kell távolítani, ha az újat nem tudják elhelyezni mellette, de reméljük, erre nem lesz szükség.
Tegnap is, ma is többször mondta, hogy fél a műtéttől, mindannyiunkat többször is kért, hogy imádkozzunk érte!

A múlt hétvége kicsit feszültebben telt el, mint máskor; Zsombinak többször volt hőemelkedése, emellett nagyon fáradékony, néha kedvetlen is volt. (A múlt hét előtt kapott kemót, ezért a következő hétre leesett a sejtszáma. Emiatt kaphatott el egy vírusfertőzést.) Vasárnap kezdett javulni a helyzet, ezen a héten pedig már egészen jól volt a körülményekhez képest.
Amikor csak van rá lehetősége, nevet, játszik, keresi  a lehetőséget a viccelődésre.  Rájött, hogy tudja mozgatni a füleit anélkül, hogy grimaszolna vagy bármilyen extrém arcot vágna. Nagyon szeret ezzel megnevettetni mindenkit. Mostanság is előszeretettel öltözik be bárminek, a bajusz, a nagy kalap és nagy pulóver szinte mindig a kellékek között van.
Vasárnap, amikor már egy kicsit jobban volt, elkezdte a Rosszcsont Peti és a múmia c. könyvet olvasni, kedd délutánra már a 25. oldalon járt!

Amint tudunk, jelentkezünk a fejleményekkel, és addig is kérünk mindenkit, aki csak teheti, gondoljon rá, drukkoljon neki a holnapi műtét miatt!

Panni

2013. november 2., szombat

2013. november 2.


Október közepén Debrecenben járt az a miskolci professzor, aki Zsombor transzplantációját végzi majd. Megvizsgálta, és nagyon elégedett volt az általános állapotával. Viszont kihangsúlyozta, hogy mindenképp végig kell csinálni a kemósorozatot (vagyis mind a kilenc kezelést megkapja), mert ennél a daganattípusnál félő, hogy visszanő vagy áttét alakul ki. Ez azt jelenti, hogy tovább fog tartani a kezelés, mint reméltük (ld. aug.20-ai bejegyzés), de így biztosabb a teljes gyógyulás.

Ez a kemósorozat szeptember elején indult, háromhetente kapja az adagokat (1 hét kemó után 2 hét erősödés következik). 3 kezelés jelent 1-1 blokkot, most vagyunk túl az elsőn, vagyis három kezelésen. Hétfőn újraindul a 3x3 hét, aztán majd még egy. Összesen tehát 9 kezelés, amiből még 6 van hátra.

Ugyanazon a héten, amikor a miskolci orvossal találkozott, végeztek a pszichológiai tesztet a klinikán. A teszt arra irányult, hogy megtudjuk, hogyan látja ő a világot. Fafigurákból kellett kiraknia a saját világát. Az egyik sarokba kirakott egy mentőt, mentőhelikoptert (egyszer az egyik kezelésre menet látott ilyet), az iskoláját. A másikba egy tanyát rakott ki, ahol gyümölcsöző fák voltak bocival, fejőnővel, traktorozó férfival és gyerekekkel.  A táblának erre a részére egy várat és egy cirkuszt helyezett el, középen pedig egy tankolóállomás állt autókkal, mögötte egy erdő. A pszichológus szerint szépen elkülönül nála a múlt, a jelen és a jövő, harmonikus a kép. Az első csoport (a mentős) a múlt (egyelőre az iskola is a múlt számára, mivel most nem jár iskolába), a tankoló autók a jelen, a tanya a cirkusszal és a várral pedig a jövő. Számunkra is megnyugtató volt ez az eredmény.

Nagyon jó a kedve, viccelődik, mostanában elkezdett gobelinezni egy macit, nagyon ügyesen halad vele. Ami nehézséget jelent számára, az az evés; minden nap úgy kell „ellenőrizni”, evett, ivott-e eleget? Nem nagyon tud szilárd ételt enni, arra panaszkodik, hogy hányingere van. Gyakran még az erős szagok is zavarják, elő is fordult néhány alkalommal, hogy hányt. Ennek az igazi okát nem tudjuk, elképzelhető, hogy csak a sugárterápia alatt alakult ki benne az evéssel kapcsolatos szorongás (amikor is tényleg komoly mellékhatás volt a gyakori hányinger, illetve, hogy másként érzi az ízeket). Ami keveset mégis megeszik, annak magas kalóriatartalmúnak kell lennie, hogy ne fogyjon tovább. Ezért bekerült az étrendbe a csipsz is. A héten valamelyik este odaült hozzánk vacsi közben, kiborította a tányérra az „adagot” és elkezdte késsel-villával enni. A humora egyre jobb J   

Mostanában szeret beöltözni, egy csokornyakkendőből szokott bajszot készíteni magának, kalapot tesz a fejére, a pulcsija kapucniját a fejére teszi, összehúzza, úgy hülyéskedik. A másik állandó téma a haja, a Panni és Balázs eljegyzésére be akarta zselézni, később felvetette, hogy festeni is lehetne. A legaranyosabb persze a cinkos mosolya, ahogy várja, hogy reagálunk az újabb és újabb ötleteire… ;)
 
Gréti